image
image
image
image
image
image
image
image

Átadták a keleti elkerülőt

 

Átadták a forgalomnak a keleti elkerülő utat és a beruházás részeként az új Mosoni-hidat. Győrben és térségében ez az elmúlt két évtized legnagyobb közúti fejlesztése, hangzott el a szerdai ünnepségen.
A beruházás több szempontból is rendkívül jelentős fejlesztés Győr életében. Az összesen 13 és fél kilométer hosszú út összeköti az M1-es autópályát a szlovákiai Nagymegyer felé vezető 14-es számú úttal. A teljes elkerülő utat a számítások szerint átlagosan több mint kilencezer jármű használja majd naponta.
Az átadó ünnepségen Borkai Zsolt polgármester elmondta: Győr gazdaságának dinamikus fejlődése, a lélekszám növekedése olyan jelenségekben is óhatatlanul megnyilvánul, mint a közutak zsúfoltsága. Sokkal több gépjármű fut az utakon, mint korábban, ma már sok családban a férj és feleség is külön autóval jár dolgozni, bevásárolni. A régen kialakított városszerkezet nem mindenütt módosítható, az utcák nagy része például nem szélesíthető. A győri ipari park cégeihez érkező teher- és személyforgalom is arányosan nő a vállalkozások bővülésével. Ebben a helyzetben a város útjait az átmenő forgalomtól tehermentesítő elkerülő szakaszok megépítése jelent megoldást. A polgármester szerint az is fontos, hogy a jövőben teljesen összeérjen a várost körülölelő körgyűrű. Borkai Zsolt megköszönte a kormánynak, hogy Győrre kiemelt figyelmet fordít.
Kara Ákos államtitkár, országgyűlési képviselő utalt a közelmúlt jelentős útfejlesztéseire Győrben és a város térségében. Megemlítette, az M85-ös főút bevezető szakaszát, a déli városrészben a metrócsomópont átépítését, melynek balesetmegelőző szerepe kiemelkedő, szólt a 83-as főút bevezető szakaszán, a nádorvárosi köztemető előtti, valamint a Praktikernél kialakított körforgalom átépítéséről. Kiemelte: a keleti elkerülő a Győr környékén élők munkába járását is segíti. Ez azért is fontos, mert közülük sokan az ipari parkban keresik a kenyerüket - hangoztatta a képviselő.
Simon Róbert Balázs államtitkár, az érintett térség országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, hogy ebben a térségben az elmúlt húsz év legfontosabb és legnagyobb közúti fejlesztése valósult meg, mely környezetvédelmi, gazdasági és forgalmi szempontból is számos haszonnal jár. A keleti városrész forgalma átterelődik erre az új útra, nagy mértékben mérséklődik a Fehérvári úton, főleg az Árkád közelében eddig tapasztalható zsúfoltság. Révfaluból, a bácsai városrészből, Nagybajcsról, Szőgyéről és Vámosszabadiból a Győri Nemzetközi Ipari Parkba, valamint Budapest irányába lényegesen rövidül a menetidő, biztonságosabbá válik a közlekedés. Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet: a keleti elkerülő által érintett Kisbajcs, Nagybajcs és Vámosszabadi térségében új ipari területek feltárására kerül sor, már most nagy az érdeklődés a lehetőségek iránt. Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet: a beruházás keretében épült híd nyolc év alatt a második Mosoni-Duna híd a térségben. (2010-ben adták át a győri Jedlik-hidat.) „Borkai Zsolt polgármesterrel, valamint Kara Ákos képviselőtársammal azon dolgozunk, hogy a várost körülvevő körgyűrűt észak-nyugati irányból is teljesen be tudjuk zárni, ezáltal mentesül Győr a városon csupán áthaladó forgalomtól” – ígérte a képviselő.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter visszautalt arra, hogy 2010-ben a város, a kormány és az Audi Hungaria Zrt. vezetői közösen beszélték meg, milyen beruházásokra van szükség Győr nemzetközi versenyképességének további fejlesztéséhez. Ekkor vetődött fel a péri reptér bővítése, s a keleti elkerülő út megépítése. A kormány, az önkormányzat és az Audi, valamint az autóipari cégek összefogásának köszönhetően Győr ma már Európa egyik járműipari fővárosa, fogalmazott a miniszter. Ehhez gratulált a város polgármesterének és országgyűlési képviselőinek. Szijjártó Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy az új ipari forradalom, a digitalizáció, a motorizáció, az elektromobilitás hatalmas kihívás. Erre csak kiszámítható gazdasági környezettel, jól képzett szakemberekkel lehet megfelelni, Győr egyeteme és szakközépiskolái pedig gondoskodni tudnak a jó szakemberekről. Az infrastruktúra – köztük ez a nagyszabású beruházás – pedig logisztikai szempontból is kiszámíthatóvá teszi a termelést, ami a világcégek magyarországi anyagvállalatai szempontjából nagy versenyelőnynek számítanak. Szijjártó Péter szerint is nagyon fontos, hogy az új út és a híd jobb belső kapcsolatokat teremt a városban, mely végre jelképesen és szó szerint is fellélegezhet.
Klatsmányi Tiborról nevezik el a 813-as főút Mosoni-Duna-hídját
Klatsmányi Tibor (1933-1986) hidász, hídépítő mérnök, főiskolai tanár. A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola (KTMF), ma - Széchenyi István Egyetem - Hídépítési Tanszékének vezetője (1972-1986), aki 1974-től haláláig a KTMF Közlekedésépítési Intézetének is igazgatója volt.
Szakterülete a közúti hidak tervezése, építése, fenntartása és oktatása volt.
1956–1963. UVATERV-nél hídtervezőként kezdte pályafutását. Egyik önálló terve a megépített gyomai Hármas-Körös híd (1961–62).
Egyiptomi megrendelésre öszvértartós forgóhidakat tervezett társaival közösen. Legnagyobb önálló munkája az iraki Dijála folyón 170 m-en átívelő utófeszített közúti híd tervezése és az építés levezénylése volt.
1972–1986. Kinevezték a KTMF főiskolai docensének és a Hídépítési Tanszék vezetőjének. A Vasbetonszerkezetek és a Hídépítés tantárgyakat oktatta, majd azok oktatását irányította. 1974-től a Közlekedésépítési Intézet igazgatója lett, és több mint tíz éven keresztül vezetőként fejtette ki oktatói, szakmai, tudományos, szervező tevékenységét. 1976-ban főiskolai tanárrá nevezték ki.
1986-ban bekövetkezett haláláig szakmai és emberi adottságait, erejét nem kímélve a főiskola szervezeti, szakszerű kialakítására, fejlesztésére, erősítésére fordította. Hitt a csapatmunkában, mellyel országos elismertségre tettek szert.
Hazai és a külföldi szaklapokban, folyóiratokban publikált. Sokszor szerepelt előadóként hazai és nemzetközi konferenciákon és kongresszusokon.
Klatsmányi Tibornak az volt a megingathatatlan véleménye, hogy a hallgatói közösség sokkal több, mint az egyének összessége. Ezt máig vallják a győri Hídépítési tanszéken.
Díjai, kitüntetései:
• Többszörös Kiváló Dolgozó
• Kiváló Munkáért
• KTE ezüst jelvény (1993)
• Az év hidásza (posthumus 2011)
• Beválasztották a magyar statikus társadalom nagyjai sorába (2013)

Átadták a forgalomnak a keleti elkerülő utat és a beruházás részeként az új Mosoni-hidat. Győrben és térségében ez az elmúlt két évtized legnagyobb közúti fejlesztése, hangzott el a szerdai ünnepségen.

 

A beruházás több szempontból is rendkívül jelentős fejlesztés Győr életében. Az összesen 13 és fél kilométer hosszú út összeköti az M1-es autópályát a szlovákiai Nagymegyer felé vezető 14-es számú úttal. A teljes elkerülő utat a számítások szerint átlagosan több mint kilencezer jármű használja majd naponta.

 

Az átadó ünnepségen Borkai Zsolt polgármester elmondta: Győr gazdaságának dinamikus fejlődése, a lélekszám növekedése olyan jelenségekben is óhatatlanul megnyilvánul, mint a közutak zsúfoltsága. Sokkal több gépjármű fut az utakon, mint korábban, ma már sok családban a férj és feleség is külön autóval jár dolgozni, bevásárolni. A régen kialakított városszerkezet nem mindenütt módosítható, az utcák nagy része például nem szélesíthető. A győri ipari park cégeihez érkező teher- és személyforgalom is arányosan nő a vállalkozások bővülésével. Ebben a helyzetben a város útjait az átmenő forgalomtól tehermentesítő elkerülő szakaszok megépítése jelent megoldást. A polgármester szerint az is fontos, hogy a jövőben teljesen összeérjen a várost körülölelő körgyűrű. Borkai Zsolt megköszönte a kormánynak, hogy Győrre kiemelt figyelmet fordít.

 

Kara Ákos államtitkár, országgyűlési képviselő utalt a közelmúlt jelentős útfejlesztéseire Győrben és a város térségében. Megemlítette, az M85-ös főút bevezető szakaszát, a déli városrészben a metrócsomópont átépítését, melynek balesetmegelőző szerepe kiemelkedő, szólt a 83-as főút bevezető szakaszán, a nádorvárosi köztemető előtti, valamint a Praktikernél kialakított körforgalom átépítéséről. Kiemelte: a keleti elkerülő a Győr környékén élők munkába járását is segíti. Ez azért is fontos, mert közülük sokan az ipari parkban keresik a kenyerüket - hangoztatta a képviselő.

 

Simon Róbert Balázs államtitkár, az érintett térség országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, hogy ebben a térségben az elmúlt húsz év legfontosabb és legnagyobb közúti fejlesztése valósult meg, mely környezetvédelmi, gazdasági és forgalmi szempontból is számos haszonnal jár. A keleti városrész forgalma átterelődik erre az új útra, nagy mértékben mérséklődik a Fehérvári úton, főleg az Árkád közelében eddig tapasztalható zsúfoltság. Révfaluból, a bácsai városrészből, Nagybajcsról, Szőgyéről és Vámosszabadiból a Győri Nemzetközi Ipari Parkba, valamint Budapest irányába lényegesen rövidül a menetidő, biztonságosabbá válik a közlekedés. Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet: a keleti elkerülő által érintett Kisbajcs, Nagybajcs és Vámosszabadi térségében új ipari területek feltárására kerül sor, már most nagy az érdeklődés a lehetőségek iránt. Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet: a beruházás keretében épült híd nyolc év alatt a második Mosoni-Duna híd a térségben. (2010-ben adták át a győri Jedlik-hidat.) „Borkai Zsolt polgármesterrel, valamint Kara Ákos képviselőtársammal azon dolgozunk, hogy a várost körülvevő körgyűrűt észak-nyugati irányból is teljesen be tudjuk zárni, ezáltal mentesül Győr a városon csupán áthaladó forgalomtól” – ígérte a képviselő.

 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter visszautalt arra, hogy 2010-ben a város, a kormány és az Audi Hungaria Zrt. vezetői közösen beszélték meg, milyen beruházásokra van szükség Győr nemzetközi versenyképességének további fejlesztéséhez. Ekkor vetődött fel a péri reptér bővítése, s a keleti elkerülő út megépítése. A kormány, az önkormányzat és az Audi, valamint az autóipari cégek összefogásának köszönhetően Győr ma már Európa egyik járműipari fővárosa, fogalmazott a miniszter. Ehhez gratulált a város polgármesterének és országgyűlési képviselőinek. Szijjártó Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy az új ipari forradalom, a digitalizáció, a motorizáció, az elektromobilitás hatalmas kihívás. Erre csak kiszámítható gazdasági környezettel, jól képzett szakemberekkel lehet megfelelni, Győr egyeteme és szakközépiskolái pedig gondoskodni tudnak a jó szakemberekről. Az infrastruktúra – köztük ez a nagyszabású beruházás – pedig logisztikai szempontból is kiszámíthatóvá teszi a termelést, ami a világcégek magyarországi anyagvállalatai szempontjából nagy versenyelőnynek számítanak. Szijjártó Péter szerint is nagyon fontos, hogy az új út és a híd jobb belső kapcsolatokat teremt a városban, mely végre jelképesen és szó szerint is fellélegezhet.

 

Klatsmányi Tiborról nevezik el a 813-as főút Mosoni-Duna-hídját

 

Klatsmányi Tibor (1933-1986) hidász, hídépítő mérnök, főiskolai tanár. A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola (KTMF), ma - Széchenyi István Egyetem - Hídépítési Tanszékének vezetője (1972-1986), aki 1974-től haláláig a KTMF Közlekedésépítési Intézetének is igazgatója volt. Szakterülete a közúti hidak tervezése, építése, fenntartása és oktatása volt. 1956–1963. UVATERV-nél hídtervezőként kezdte pályafutását. Egyik önálló terve a megépített gyomai Hármas-Körös híd (1961–62). Egyiptomi megrendelésre öszvértartós forgóhidakat tervezett társaival közösen. Legnagyobb önálló munkája az iraki Dijála folyón 170 m-en átívelő utófeszített közúti híd tervezése és az építés levezénylése volt. 1972–1986. Kinevezték a KTMF főiskolai docensének és a Hídépítési Tanszék vezetőjének. A Vasbetonszerkezetek és a Hídépítés tantárgyakat oktatta, majd azok oktatását irányította. 1974-től a Közlekedésépítési Intézet igazgatója lett, és több mint tíz éven keresztül vezetőként fejtette ki oktatói, szakmai, tudományos, szervező tevékenységét. 1976-ban főiskolai tanárrá nevezték ki. 1986-ban bekövetkezett haláláig szakmai és emberi adottságait, erejét nem kímélve a főiskola szervezeti, szakszerű kialakítására, fejlesztésére, erősítésére fordította. Hitt a csapatmunkában, mellyel országos elismertségre tettek szert. Hazai és a külföldi szaklapokban, folyóiratokban publikált. Sokszor szerepelt előadóként hazai és nemzetközi konferenciákon és kongresszusokon. Klatsmányi Tibornak az volt a megingathatatlan véleménye, hogy a hallgatói közösség sokkal több, mint az egyének összessége. Ezt máig vallják a győri Hídépítési tanszéken.

Díjai, kitüntetései:

• Többszörös Kiváló Dolgozó

• Kiváló Munkáért

• KTE ezüst jelvény (1993)

• Az év hidásza (posthumus 2011)

• Beválasztották a magyar statikus társadalom nagyjai sorába (2013)

 

Forrás és további képek: gyorplusz.hu